Süsü, a sárkány


SÜSÜ, A SÁRKÁNY

kezdetek készül lelkesít zenék alkotók utóélet képek videók epizódok impresszum

KÉSZÜLŐBEN

Stúdió fels? totál
1976
Az első Süsü a Filmgyár műtermeiben készült.

Ez még az első rész előkészítése idején történt. A sárkány alakjának megformálásához a döntő lökést furcsa módon egy radírtól kapta. Lévai állított be vele, egy kisfiútól orozta el. Ez a kis figura mozdította el a holtpontról az addig mindennel elégedetlen stábot. Eldöntettek az arányok, a kisgyerek mintájára, egyharmad fej, kétharmad test. Fontos volt, hogy pislogni tudjon, nyissa - csukja a száját. A másik nehéz feladatot a sárkány bőre adta. Egy rusztikus frottír szövetet festettek be sárkányzöldre, ez volt a bőre. Nagyon jól mutatott távolról, egész alakban, de egy közeli képen bizony csak egy törölközőnek hatott. Ekkor keletkeztek a „bumbuskák”. Szabó Emőke és Salgó Róza, két kiváló fiatal iparművész (a varrólányok) nevezték így ezeket a kis félgömböket, amiket az ő kreativitásuk tett hozzá a sárkány megjelenéséhez.

A sárkány bőrével később is csak a gond volt. Azt a frottír anyagot, amit Lévai Sándor kiválasztott, hogy abból készüljön Süsü bőre a folytatások idején már nem gyártották. Külön megrendelést kellett leadni, hogy legalább a sorozat számára szükséges mennyiséget készítsék el. Aztán a Sárkánylány már egészen más bőrt kap majd.

Erről és sok más érdekességről is beszél ZSENGELLÉR MiklÓS, aki a Makett- és Bábkészítő Műhely vezetője volt, egy alábbi videóban.

Maly Róbert 18 évesen került a Süsü produkcióba, s ahogy Ő maga meséli, már az első napon rangos feladatot kapott. Egyet a megoldhatatlanok közül. Az Apasárkány figurája elsőre annyira rosszul sikerült, hogy Szabó Attila nem volt hajlandó felvenni vele a jelenetet. Elképzelhetetlen volt, hogy öt nap alatt egy teljesen új figura készül. És mégis Maly felajánlotta, hogy megcsinálja, éjjel nappal dolgozott, megtanult lehetetlen helyzetekben aludni, de elkészült az új apa. A videóban emellett sok műhelytitkot árul el. Hogyan repült a lepke, ki formázta meg Süsü fejét, hogyan mozgott és hogyan lógtak rajt a bábszínészek futás közben...

Ez már az igazi Apasárkány, anélkül tudja nagyra tátani a száját beszéd közben, hogy látszanának benne a tűzfújást biztosító vezetékek. Maly egy billenőszerkezettel oldotta meg.

1979-1984
 A 2-9 Süsü epizód már a televízió belső gyártásában készült


A hetvenes évek második felében megalakult a Magyar Televízióban a Díszletgyártó Üzem és ennek részeként jött létre a remek szakembereket felvonultató Makett- és Bábkészítő Műhely, az első Süsü kirobbanó sikere által is ösztönözve, ZSENGELLÉR MIKLÓS vezetésével.


Itt talán pont a Makett- és Bábkészítő Műhely létrehozásának szükségességéről esik szó.
A Magyar Televízió teljes felsővezetése ellátogatott egy bábfilm forgatására
Csapó András termelési igazgató, Megyeri Károly elnökhelyettes, Nagy Richárd elnök
A háttérben Abonyi Antal operatőr, az asztal sarkánál Szabó Attila rendező
Zsengellér Miklós örömmel meséli, hogy a megalakult bábműhely végre kapott két megfelelő szobát, ahol kényelmesen lehetett dolgozni és a létszám 4 főre nőtt. Dely Teréz, a bábműhely vezetője, Szabó Márti, Papp Judit és Zoób Kati dolgoztak itt. Zsengellér Miklós dolga volt kiválasztani a számos jelentkező közül a legjobbakat. Aztán a fiatal iparművészek munkája bizonyította, hogy jól sikerült a válogatás. Sokan jelentkeztek, de nem mindenki vált be, mert szeretni kellett a bábokat, ehhez a munkához a szakmai tudás mellett játékosság is kell, valami kis gyermeki öröm. Az eredmény bizonyítja, hogy Zsengellér jól választott
A belső gyártásban készülő Süsü részek makettjeit többek között Kemény Henrik, Rieger Rudolf, Maly Róbert, Kubcsik Gyula, Pregardt Oszkár és Fekete Árpád készítette. Sok apró kellék, mozgó makett, ablakfigurák, falba csapódó nyílvessző várt elkészítésre. Pajzsok, kardok, sisakok 10-12 cm nagyságban az alig 60 cm mozgó királyi páncélautó, Torzonborz harci szekere, a vízköpő hal és még sok minden más. Szobrászok, ötvösök, asztalosok remek munkája nyomán.
Kubcsik Gyula és Zsengellér Miklós a Süsü40+ kiállításon
A Bábműhely vezetőjének és a munkatársak szavaiból megtudtuk, hogy a rendező, Szabó Attila szinte mindennap kiment a műhelybe azért, hogy mindent személyesen ellenőrizzen, kipróbáljon. Jó tanácsokat adott, hogy a báb ne csak szép, hanem jól használható is legyen.
Naponta beugrott Lévai Sándor is.
Szabó Attila és Lévai Sándor mindketten megszállottak és maximalisták voltak, semmilyen kompromisszumot nem tűrtek el, őrületbe kergették a munkatársakat, mégis szívesen dolgoztak velük, mert tudták a végeredmény megéri.
Különben meg ezek a filmesek/tévések - az igaziak - a kihívásokat szeretik, a minőségi munkát és nem megúszni akarják.
Abonyi Antal
Abonyi Antal operatőr a videóban elmondja mi volt az a változtatás a díszletben és a bábok mozgatásában, ami miatt a Süsü film eltér a többi bábjátéktól.
Tréfás Imre Tréfás Imre fővilágosító volt a belső gyártásban készülő Süsü filmekben. Nemcsak neve, természete is tréfás volt. Mindenki, aki megszólal a videókon jó érzéssel említi a nevét. A színészek ma is csodálkoznak hogy tudott annyi figyelemmel világítani egy bábot, mintha egy nagy sztár lenne. Kis lapocskákkal irányitotta a fényt a figurára. s nem elégedett meg, amíg nem lett tökéletes. Jelenet közben pedig nézővé vált és ámulva nézte a közös munka eredményét.
Az 1977. évi Kőszegi Gyermekfilmek és Gyermekműsorok Fesztiváljának szakmai vitájából idézek:
„…egy szakmai megfigyelés: gondoljanak arra hogy emlékeznek-e a paravánízű beállításokra? Hatvan percig úgy nézzük, mintha nem is paravánnal játszanák, hanem valóságos környezetben. Ez pedig olyan lelemény a rendező, díszlettervező, operatőr részéről, ami nagyon ritkán fordul elő ilyen bábokkal eljátszani a dolgot paraván előtt, mint ha csaknem rajzfilmet látna az ember. Ez egyszerűen formai rátalálás „ /Sándor György/
 
Szabó Attila munkásságának kiemelkedő alkotása volt a Süsü a sárkány c. 9 részes bábfilmsorozat. A bábmozgatás igényessége, a látvány csodája, a pontos, aprólékos kidolgozás, a kesztyűsbáb műfaját a csúcsra juttatta. A Lévai Sándor tervezővel és Abonyi Antal operatőrrel közösen kialakított díszletforma, ahol a kamera akár körbefordulva is követheti a szereplőt, a filmszerű beállítások, a plánok "élőszerű" használata, a világítás, ami pl. a bábszemeket élővé tette egyaránt hozzájárult, hogy a néző nem a megszokott színpadszerű kesztyűsbábfeldolgozást látta, hanem valami olyan élményt kapott, ahol teljesen elfelejtheti nemcsak a kisgyerek, hanem a nagykamasz és a felnőtt is, hogy nem élő filmet, hanem bábot lát.


Singer Dezső gyártásvezető is a Süsü forgatásról mesél. A videó felvétel előtt kutatott a fiókokban és sok kincset talált. Hozott újságot, az eredeti rádiójáték ismertetőjét, irodalmi forgatókönyveket, a hozzájuk illő dossziéval és mindenekelőtt elhozta azt a képeslapot Szabó Attila elismerő szavaival, ami egy nívódíjjal is felér.
Petrucz Miklós
Petrucz Miklós 1. rész
Singer Dezs?
Singer Dezső 2-9. rész
Süsü forgatás
Keméby Henrik

 

A karbantartás sem volt könnyű. Palkó József szobrász és ötvös művész a 80 -as évek elején került a makettműhelybe báb mechanikusként és szobrászként. A mozgó szemű figurákat készítette többek között, s az ő feladata volt például, hogy az egyik forgatási nap reggelén egyidőben elromlott, három szereplésre váró sárkány fej belső mechanizmusát megjavítsa.
A videóban elmeséli Palkó József milyen nagyszerű volt a sárkány szemét mozgató szerkezet, amit Kemény Henrik talált ki és készített el, ahogy magát a fejet is a benne levő tartozékokkal.

Egy kis pletykázás:

Az egyik részben a tűzfújás nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Ilyen esetekben, mint pl. a tüzet okádó sárkány, tűzálló anyaggal vonják be a veszélyeztetett területeket és impregnálják a szövetet, majd a figura orrába, torkába patronokat tesznek és TŰŰŰZ!
De a rendező elégedetlen volt a füst mennyiségével, azt szerette volna, ha szikrázik és füstöl mint egy gőzmozdony.
Hát megkapta a magáét.
És majdnem egy egész új fejet kellett építeni a sárkánynak.
Süsü fodrásznál járt.
Az első részben viselt lapos frizurát divatos kefére változtatta
Szabó Attila
Ritka eset Szabó Attila rendező elégedett


A képen egy kedves pillanat. Családi nap volt a forgatáson. Singer Dezső gyártásvezető és Bergendy István zeneszerző is elhozta a családot egy kis élménygyűjtésre.


csoportkép az első rész forgatása után
UTÓMUNKA ÍZELÍTŐ

Mikor a felvételek befejeződnek és a filmszalag már a dobozban van a VÁGÓ kezébe kerül a nyersanyag s az ő közreműködésével készül el a végleges változat. A Süsünél, ahogy Di Pol Jolanda meséli a vágás minden rétege előkerült. A képvágás mellett az utószinkronhoz, az utólagos zenefelvételhez is elő kellett készíteni a hangot. Sőt már a forgatás előtt a zenéket is össze kellett rakni, hogy bejátszásra kerüljenek a forgatás helyszínén. Az utószinkron sem volt könnyű, hiszen a színészek általában nem egyszerre értek rá, igy a párbeszédet folytató szereplők külön szalagokon beszéltek. Jolanda szerint ez volt a legbonyolultabb munkája, de örömmel csinálta.



A vágást a folytatásoknál már BALÁZSI Zsuzsa - korábban Jolanda asszisztense - vette át. Sajnos Őt már nem tudtuk megkérdezni.
Zárójelben:  
Bár nem Jolanda és Zsuzsa ülnek az asztalnál, de látható milyen volt az a vágóasztal, ahol a Süsü utómunkái zajlottak. Külön kép és hangszalaggal, mindezt szinkronban A mai digitális korban már nehezen elképzelhető miért tartott egy egy munkafolyamat hónapokig
A példa képen egyébként Janovitz Attila vágó és Török Ági (akkor még asszisztens) látható a vágóasztal mellett.
A forgatáson a hangot Tóbel Béla rögzítette és a végén Ő keverte a végső hangot is a sok sok szalagról egyre (3 dialóg, zörej, 2-3 zene (legalább 9, egyenként a képpel szinkronba hozott hangszalag) ne feledjük semmi digitalizálás, minden analóg, kézzel alakitható.
A hangpultnál Tóbel Béla hangmérnök és Nanovszky László mikrofonos Süsü társaságában, aki a forgatások jó hangulatát idézve beállt "dolgozni"

stáblista
Írta: Csukás István
Dramaturg: Takács Vera
Rendezte: Szabó Attila
Zeneszerző: Bergendy István
Báb- és díszlettervező: Lévai Sándor
Operatőr: Abonyi Antal
Gyártásvezető: Petrucz Miklós, Singer Dezső
 Felvételvezető: Bánhalmi Anna, Nyuzó Béla, Oláh Lajos
Vágó: Balázsi Zsuzsa, Bessenyei Erzsi, Di Pol Jolanda
Hangmérnök: Tóbel Béla
Grafikus: Gaál Éva, Katona Gyöngyi, Makki Mari, Sáfár Márta

Bábmechanikus: Rieger Rudolf
Makett: Pregardt Oszkár, Maly Róbert
Technikus Fekete Árpád
Koordinátor: Fleiner Gábor
Díszletépítő: Balázs László, Czövek János, Egenhoffer Tibor, Pugris Sándor
Berendező: Fazekas Zoltán
Kellék: Szabó Zsuzsa

Fővilágosító: Békési Lajos, Tréfás Imre
Színes technika: Szabó László
Segédoperatőr: Sárközy András, Szirmai Béla
Vágóasszisztens: Balázsi Zsuzsa, Révész Márta, Tátrai Eszter
Pirotechnika: Varsányi Attila
Naplóvezető: Dr. Nagy Györgyné
Rendezőasszisztens: Cs. Farkas Mihály, Frankó Zsuzsa, Hegedűs Anikó, Östör Zsuzsa, Réti Kata
Fényképek: Kempfner Zsófia, Lippai Ágnes, Szilágyi Mariann, Zih Zsolt
Lézertechnika: Multimédia Stúdió
Zenei rendező: Victor Máté

A bábok és díszletek az MTV díszletgyártó üzemének műhelyeiben készültek.

A Hatoscsatorna Nagykörút c. műsorában Dombóvári Gábor vendége voltam és Süsüről beszélgettünk. A vendégség részletei ITT
kezdetek készül lelkesít zenék alkotók utóélet képek videók epizódok impresszum

vissza a születéshez_________________________________________ tovább a lelkesítés oldalra