Süsü, a sárkány

SÜSÜ, A SÁRKÁNY
SÜSÜ, A SÁRKÁNY

kezdetek készül lelkesít zenék alkotók utóélet képek videók epizódok impresszum

KEZDETEK
Takács Vera
Takács Vera dramaturg 1974
A Süsü, a sárkány c. báb-musicalnek én (Takács Vera) voltam a dramaturgja, így egész pontosan tudom hogyan indult ez az egész. 1973 nyarán, vasárnap délutáni takarítás közben a rádiót hallgatva megütötte a fülemet egy sárkány hangja, aki éppen azon sopánkodott, hogy Ő milyen szerencsétlen, mert annyira szerelmes a szépséges királylányba, hogy ha meglátja menten elájul, de az még nem elég, mert mindig egy éles kőre esik, mert Ő annyira, de annyira süsü! Mindez Bodrogi Gyula hangján. Miroslav Nastosijevic: SÜSÜ, A SÁRKÁNY című rádiójátéka szólt és én annyira beleszerelmesedtem ebbe a szerencsétlen egyfejű sárkányba, hogy elhatároztam bábfilmet kell csinálni róla. Mindenképpen. Így már másnap elkezdtem rágni a főnökeim fülét, akik nehezen álltak kötélnek. Én nem hagytam abba a lelkesedést Megunták és rábólintottak. Jó tessék! Úgyhogy annak rendje- módja szerint megvásároltuk a megfilmesítési jogokat.
Rádióújság szöveg
Az eredeti rádiójáték 1973
Ekkor kezdődött a valódi munka. Jártam íróról íróra, de valahogy a legkiválóbbak sem éreztek rá a "süsüség" ízére. Szerencsére Csukás István éppen kilépett TV szerkesztői állásából, abbahagyta a Hétmérföldes Kamera c. úttörőhíradó készítését, csak az írással kívánt foglalkozni. Pápai Lajos a Gyermekosztály akkori vezetője hívta fel a figyelmemet, hogy itt van ez a fiatalember... Addig én már lelkesedtem Mirr-Murr a kandúr utánozhatatlan humorú történetéért. Szerencsére Csukás ráállt. Az egyfejűség megragadta. És nagyon érdekes, hogy neki áttételesen köze is volt ehhez a rádiójátékhoz, mert Fehér Ferenc, a fordító jó barátja, sokat vendégeskedett náluk, a Vajdaságban és egyszer egy interjúban azt mesélte, hogy együtt találták ki, hogy Süsü legyen a sárkány magyar neve!
Dedikáció az anyának
Dedikáció az első Süsü könyvhöz
.
Csukás István 1977 -ben a Kőszegi Szemlén
hirdetmény Sokan csodálkozva kérdezik miért telik el annyi idő mire az ötletből forgatókönyv lesz? Azért, mert mindent át kell gondolni. Adva volt egy szereplő Süsü, a behemót, ámde jószívű, kicsit bugyuta sárkány. Mit lehet vele kezdeni? Az rendben van, hogy szerelmes királylányba, de valahogy el is kell jutni a királyi udvarba, hogy megláthassa szerelmét. Miért jött az emberek közé? Mi történik, ha egy ilyen nagy sárkány megjelenik a domboldalon? Hogyan reagálnak az emberek? Nit szólnak, ha meglátják az ismeretlent? Vajon meg akarják ismerni Őt? Vagy gyáván elszaladnak előle? Mégis mi lehet a megoldás? Sok változat, sok lehetőség. Mindennek megkeresni az okát, kipróbálni a lehetőségeket. Ez a dramaturg munkájának a lényege, a történések eredetét és következményeit is elemezni, a szereplők karakterrajzát elkészíteni. Megfogalmazni azt a fő gondolatot, amiért érdemes a művet elkészíteni, Az eseményeken kívül mi az, amiről szól, ami a mondanivalója. Csukással sokat dolgoztunk, vitatkoztunk ezen. Sokat mondtuk, hogy külcsín és belbecs. Sokat beszéltünk gyávaságról és előítéletekről, az ismeretlentől való félelemről, a gyávaság formáiról.
Kóbor Királyfi Mi a megoldás? Persze jöjjön a Királyfi végül is mesében vagyunk, jönnie kell a Királyfinak, aki nem fél. Miért nem fél a királyfi, annyira jó jellem? Az is lehet, de lehet, hogy éppen szerencséje van és olyan helyzetben ismeri meg a hatalmas és félelmetes sárkányt, amikor éppen bőg és azon nyafog, hogy csúfolják, mert akkora, hogy ülve nyalja a holdvilágot! Ezeket mind át kell gondolni, mire megszületik a forgatókönyv. Bekapcsolódott a munkába a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Hosszú viták, éjszakázások, veszekedések és nagy röhögések közepette megszületett SÜSÜ! Már nem is hasonlított az eredetire, igazi Csukás mese lett.
Szabó Attila rendez?
Szabó Attila rendező

Lévai Sándor báb és díszlettervező
Süsü a hallal
A Dramaturgiai Tanács 1974. november 22-én elfogadta SÜSÜ, A SÁRKÁNY történetének forgatókönyvét.
1976 őszén elkészült az első rész. Nagyon szerettük. A bemutató után a kritika fanyalgott. Szenteste délutánján sugározták, a nézők mással voltak elfoglalva, kevesen látták. Meg voltunk szeppenve. De! A Kőszegi Szemlén osztatlan volt a siker és fődíjat kaptunk. A zsűrielnök, dr. Ancsel Éva filozófus hosszan elemezte, mennyire jellemző a mi társadalmunkra ez a sárkánytörténet, amiben a jó csak kerülő úton tud győzni, de így is elbukik. Egy halom dolgot mondott, ami eszünkbe sem jutott, de mégis ott volt benne. Aztán minden díjtól, elemzéstől függetlenül 27 ország vásárolta meg másfél év alatt. Kezdett kiderülni, hogy ez tényleg jó, hogy tényleg eltalált valamit, de azt, hogy még ma is állandóan vetítik a televíziók, sosem gondoltuk volna. Süsü születését azóta legendák övezik. Minden résztvevő úgy gondolja, hogy nélküle nem jöhetett volna létre. És tényleg. Talán ez a titok! Olyan munkatársak csinálták, akik a magukénak érezték és mindent beleadtak. Dramaturg/szerkesztőként az volt a dolgom, hogy elindítsam a munkát, megírassam és elfogadtassam a forgatókönyvet, ezzel párhuzamosan pedig megszervezzem és fellelkesítsem az alkotói stábot. Ha az alapstáb tagokat sikerült jól kiválasztani, a dramaturg akár már hátra is dőlhet, mert ők teszik a dolgukat. Ez a Süsünél remekül sikerült. Csukás István, Szabó Attila, Lévai Sándor, Bergendy István, Abonyi Antal... Tették a dolgukat. És ez a lelkesedés a kivitelező stábra is átragadt.
 
S ahogy sok év múlva emlékszem
FILMESHÁZ 2015
kezdetek készül lelkesít zenék alkotók utóélet képek videók epizódok impresszum

_________________________________________________________tovább a készülődés oldalra